AZ ÚT

 

1

Az út, mely szóba-fogható,nem az öröktõl-való;a szó, mely rája-mondható,nem az örök szó.Ha neve nincs: ég s föld alapja;ha neve van: minden dolgok anyja.

Ezért:aki vágytalan,a nagy titkot megfejtheti;de ha vágya van,csak a dolgokat szemlélheti.E kettõ mögött közös a forrás,csupán nevük más.Közösségük: csoda,s egyik csodától a másik felé tárula nagy titok kapuja.

 

2

Mikor a szépet megismerik,felbukkan a rút is;mikor a jót megismerik,felbukkan a rossz is.Lét és nemlét szüli egymást,nehéz és könnyû megalkotja egymást,hosszú és rövid alakítja egymást,magas es mély kulcsolja egymást,sok hang összeolvasztja egymást,korábbi s késõbbi követi egymást.

Ezért a bölcssürgés nélkül mûködik,szó nélkül tanít,nézi az áramlást és hagyja, nem erõlködik,alkot, de mûvét nem birtokolja,cselekszik, de nem ragaszkodik,beteljesült mûvét nem félti,s mert magának nem õrzi,el se veszíti.

 

3

Ha nem emelik fel az okosakat,a nép közt rend es béke fakad;ha nem kell többé a ritka, drága,megszûnik a nép kirablása;ha nem a vágy uralkodik,a nép szíve megnyughatik.

Ezért a bölcsa szívet kiüríti,a gyomrot teletölti,a sóvárgást gyengíti,a csontot erõsíti,hogy az emberek ne tudjanak, ne vágyjanak,az okosak veszteg maradjanak.A nem-sürgés ezés rend és békesség lesz.

 

4

Az út üres,de mûködését abba sose hagyja.És mélységes,mindennek õsatyja.Élet tompítja,görcseit oldja,fényét fakítja,elvegyül porba.Megfoghatatlanés mégis van.Én nem tudom, ki a szülõje,de vénebb, mint a tünemények õse.

 

5

Az ég és föld nem emberi:neki a dolgok, mint szalma-kutyák.A bölcs ember sem emberi:neki a lények, mint szalma-kutyák.Az ég és föld közötti tér,akár a fujtató,üres és nem szakad be,mozog és egyre több száll belõle:kell rá szó, ezernyi;jobb némán befelé figyelni.

 

6

Csodálatos asszonynak hívják:õ a völgy örök szelleme.A csodálatos asszony kapujaég s föld gyökere.Végtelenul munkálkodik,nem fárad el sose.

 

7

Örök az ég és örök a föld.Azért örök az ég s a föld,mert nem önmagukért élnek,ezért nem fogy belõlük az élet.

Éppígy a bölcs:hátrahúzódik, ezért halad,nem õrzi magát, ezért megmarad.Így van:saját érdeke nem ûzi sose,ezért teljesül saját érdeke.

 

8

A legfõbb jó a vízhez hasonló:mindennek hasznos, de nem harcos;az alantasban is jelenlevõ:a víz az út-hoz hasonló.Az élet a földet kövesse,a sziv a bensõ melyet kövesse,a barátság az emberit kövesse,a beszéd a valót kövesse,az uralom a rendet kövesse,a szolgálat a lehetõt kövesse,a tett a kellõ idõt kövesse.Ha készséges, de nem erõszakos:nem kél zúgolódás semerre.

 

9

Aki tölt színültig:jobb, ha elõbb abbahagyja.Aki túl-élesre fen:élét hamar kicsorbítja.Arannyal, ékkõvel teli kamra:megõrizni senkise bírja.Kincs, gõg, rang egyszerre:mekkora szerencsétlenség!Alkotni, adni, majd visszavonulni:ez az égi bölcsesség.

 

10

Aki teste-lelke egységét megõrzi,azt a kétség nem bontja meg.Aki természetét szelíddé símítja,egyszerû, mint az újszülött gyerek.Aki látását megtisztítja,elkerüli a tévedéseket.A nép megnyerése, ország kormányzásanem kíván tudós elméletet.Ég s föld kapui nyílnak-csukódnak,nyugalmasak és békességesek.E tudásból kibontakozika sürgés-nélküli cselekedet.Megszülni és felnevelni,létrehozni és nem kívánni,megalkotni és nem birtokolni,hatalmaskodás nélkül vezetni:ezt kell a legnagyobb jónak nevezni.

 

11

Harminc küllõ kerít egy kerékagyat,de köztük üresség rejlik:a kerék ezért használható.Agyagból formálják az edényt,de benne üresség rejlik:az edény ezért használható.A házon ajtót-ablakot nyitnak,mert belül üresség rejlik:a ház ezért használható.Így hasznos a létezõés hasznot-adó a nemlétezõ.

 

12

Látást az öt szín tompít,hallást az öt hang tompít,ízlést az öt íz tompít,a vágtatás, vadászat megbolondít,a nehezen elérhetõ mind bûnbe lódít.

Ezért a bölcsnem a szemét, inkább a gyomrát tömi,neki nem a távoli kell, hanem a közeli.

 

13

Dicsõség, szégyen: egyforma félelem.A rang: az élet legnagyobb csapása.Dicsõség, szégyen: mért csak félelem?Mert a dicsõséget a közemberekszorongva nyerik el,szorongva vesztik el.A dicsõség is, szégyen is, csak puszta félelem.A rang mért az élet csapása?Mert legnagyobb csapásaz önszeretet.Ha nincs bennem önszeretet,ugyan mi bajom lehet?

Ezért:a világért élõ kiválóságrabízható a világ;és a világért élõ jóságraépíthet a világ.

 

14

Ránézek, de nem látom,ezért neve: nem látható.Hallgatom, de nem hallom,ezért neve: nem hallható.Megragadnám, de meg nem foghatom,ezért neve: a legparányibb.E három titokegységbe olvad.Felszíne sem világos,alapja sem homályos,végtelen, névtelen,visszavezet a nemlétbe szüntelen.Neve: formátlan forma,tárgy-nélküli kép,neve: a sötét.Szembetérek s nem látom arcát,követem és nem látom hátát.

Az õskor útját birtokolvas a jelenkort általa megragadvarálátni mindennek eredetére:ez az út vezetõ-fûzére.

 

15

Hajdan az ihletettekismerték a rejtõzõt és rejtettet,de õket mélyükig nem ismerte senki.Mert nem lehetett õket megismerni,a kép róluk csak ennyi:mint téli folyón átkelõk, vigyáztak,mint szomszédaiktól félõk, figyeltek,mint a vendégek, tartózkodtak,mint olvadó jégen, óvakodtak,mint a rönk-fa, egyszerûek voltak,mint a völgykatlan, mélységesek voltak,mint a homály, át nem derengtek.Nyugalmukat bizton õrizveformálták a szennyesbõl tisztát.Az örök áramlással békességben,ismerték az élet nyitját.Az úton jártak, mérték nélkül nem vágyakoztak,s mert mohók sose voltak,megelégedtek a létezõvel és újat nem alkottak.

 

16

Ahol megvalósul a teljes üresség,ott a nyugalom tisztán megmarad,minden növekszik a maga rendjén,az örök áramlásban körbe-halad.Minden virul, terem,s a kezdethez visszatér szüntelen.A kezdethez visszatérés: a béke.A béke: az élet visszatérte.Az élet visszatérte: állandóság.Az állandóság tudása: világosság.Az állandóság nem-tudása: vakság, zûrzavar.Aki az állandót ismeri, bölcs lesz,aki bölcs lett, igazságos lesz,aki igazságos lett, király lesz,a király az eget követi,az ég az utat követi,az út örökkévaló,és minden rendjén-való.

 

17

A kicsinyek tudták, hogy vannak nagyok.Szerették, felemelték,aztán rettegték,végül megvetették.Aki hûtlen,hívet nem lel.De ha ígérete szerint cselekszik,munkája sikerül, érdeme növekszik,és a nép azt mondja rája:"A természet útját járja."

 

18

Mikor a nagy utat semmibe dobták,megjelent az erkölcs és méltányosság.Mikor kezdõdött az okoskodás,megjelent a nagy hazudozás.Mikor a hat rokon összeveszett,megjelent a gyermeki tisztelet és szülõi szeretet.Mikor zavaros az ország,megjelennek a hûséges szolgák.

 

19

Ha eldobják az okosságot, a tudósságot,akkor lesz a nép százszor áldott.Ha eldobják az erkölcsöt, a méltányosságot,gyermeki tisztelet, szülõi szeretet vezeti a sokaságot.Ha megszüntetik a ravaszságot, a hasznosságot,nem lesznek többé tolvajok, betyárok.Három jele a kevés-bölcsességnek.Mutassák meg az ember-népnekaz egyszerûséget, az épséget,hogy az önzésnek, az epedésnek vessenek féket.

 

20

Hagyd el a tanultságodés meg nem bánod.Igéret és ígérgetés:mi különbség?Jó és rossz:mily különbség!De amitõl mindenki retten,azt nem vethetjük félre büntetlen.Ó, zûr!Még minden rendezetlen!Ám az emberek ragyognak folyton,mint ünnepi lakomán,vagy tavasz-érkezéskor a tornyon.Egyedül én vagyok nyugodt,nem állok a fénybe,akár a még világra-nem-hozott.Forgok az áramlásban,nem lel szilárd helyet a lábam;mindenkinek van bõviben,csupán nekem nincs semmi sem:lám, bolond szív jutott nekem!Ó, zûrzavar!A közönséges emberek ragyognak,homályban én vagyok csak;a közönséges emberek mind szemfülesek,közönyös én vagyok csak.Örvénylõ tenger ragad magával,sodródom, nincs megállásom.Mindenkinek megvan a dolga,bolondnak, durvának csak én mutatkozom.Egyedül én vagyok más, mint az emberek,mert az õs-forrásból táplálkozom.

 

21

A hatalmas erény változataiaz utat követik.Az út magában-véveárny és köd.Köd és árny,hol képek rejlenek.Árny és köd,hol dolgok rejlenek.Mélység, köd,hol magvak rejlenek.Látuk: valóság,belük: igazság.Õskortól máignem kallódott el a neve:általa megnevezhetõ mindennek kezdete.Mindennek kezdetét mint tudhatom?Csupán vele.

 

22

A hiányos kikerekül,a görbe kiegyenesül,az üres megtelik,az elvénhedt újjáalakul,a kevés megsokasul,a sok megzavar.

Ezért a bölcsaz egy-egészet óvja:õ a világ példája.Nem áll a fénybe,ezért fényes,magát nem hirdeti,ezért híres,magát nem dícséri,ezért dicsõ,magát nem kínálja,ezért vezetõ.Nem indul küzdelembe,ezért senkise gyõz felette.A régiek megmondották:A hiányos kikerekül.Nem holmi üres szó.Az igazi, a teljes: minden fölé terül.

 

23

A keves szó, mint a természet:az erõs szél nem fúj egy reggelen át,a zápor nem tart egész napon át.Küldõje:ég s föld.Nem alkot maradandót az ég s föld,még-úgy-sem az ember.

Ezértaz út-on járjon az ember,akkor közös az út-tal,az erényes közös az erénnyel,a vesztõ közös a veszteséggel.Aki közös az út-tal,az út-at elnyeri.Aki közös az erénnyel,az erényt elnyeri.Aki közös a veszteséggel,a vesztettet elnyeri.S aki kétségben imbolyog,annak szavát senkise hiszi.

 

24

A lábujjhegyre ágaskodónem áll sokáig,a nagy léptekkel rohanónem megy sokáig,a fénybe-állónem lesz fényes,a magát-hirdetõnem lesz híres,a magát-dícsérõnem lesz dicsõ,a magát-kínálónem lesz vezetõ.Ezek az úton:rohadék, hulladék,utálkozva elkerülik,az út-on járó rá se lép.

 

25

Íme az õs-zûrbõl keletkezett,az ég és föld elõtt született:mily békés, mily üres!Magában van, nem változik,zavartalan mindenütt mûködik.Õ az ég-alattinak anyja.Nevét nem ismerem,kisebb nevén út-nak mondom,elmém szerint nagynak mondom,a nagyot távolodónak mondom,a távolodót eltûnõnek mondom,az eltûnõt visszatérõnek mondom.

Ezértnagy az út,az ég,a földs a király.A világon négy nagy léteziks a király köztük az egyik.Az ember a földet követi,a föld az eget követi,az ég az út-at követi,az út önnön rendjét követi.

 

26

A nehéz a könnyû alapja,a nyugalom a mozgás apja.

Ezért a bölcsnaphosszat munkálkodva,szekere terhét el nem hagyja.Ragyogót nem remél,teljes békében, veszteg él.Aki tízezer szekér gazdája,néz a világba, nem lát önmagába.Aki könnyelmû, elveszti alapját,aki nyugtalan, elveszti apját.

 

27

Az óvatos vándor nem hagy lábnyomot;a gondos-beszédû nem kelt haragot;jó számolónak nem kell tábla;ki ajtót zárni tud, zár nélkül is bezárja,hogy ki nem nyitják;ki csomót kötni tud, kötél nélkül is megköti,ki nem bogozzák.

Ezért a bölcsvigyáz az emberekre,senkit meg nem vetve;ügyel a létezõkre,semmit el nem vetve.Ez a kétszeres világosság.A jó a rossznak tanítója,a rossz a jónak támasztója.Ha nem becsülik tanítóikat,ha nem szeretik támasztóikat:olyan a legbölcsebb, mint a legvakabb.Íme a legmélyebb és legsúlyosabb.

 

28

Aki tudja férfi-hatalmát,mégis õrzi nõ-lágyságát:hegyi-ér a világon,az erény-t el nem vesztette,csecsemõ marad örökre.

Aki tudja fehérségét,mégis õrzi feketeségét:példa a világon.Aki példa a világon,az erény-nyel összeillõ,állandóhoz visszatérõ.

Aki tudja dicsõségét,mégis õrzi rejtettségét:völgy a világon.Aki völgy a világon,erény-ben lesz tökéletes,egyszerû és természetes.A természetes elhal: eszköz lesz, erõ,a bölcs él vele,így lesz vezetõ;

ezért:a rendhez nem kell a had ereje.

 

29

Aki erõszakkal birodalmat foglal,kudarcot vall: ez a tapasztalat.Az ég-alatti, mint csodálatos urna:sérteni nem szabad,aki érinti, sem érinti,aki megfogja, elveszíti.

Ezért mindennek rendje-sorja:halad egyik, követi másik,virul egyik, hervad másik,erõsül egyik, gyengül másik,keletkezik egyik, elenyész másik.Ezért a bölcskerüli a túláradót,kerüli a hívalkodót,kerüli a kápráztatót.

 

30

Aki az út-on járva urát szolgálja,nem igáz le országokat hadsereggel,hiszen õellene is fordul a dárda.Hol had vonult,tövis lepi a rétet,nagy harc utánjönnek ínséges évekaz eszes: gyõz és megtorpan,nem tobzódik a diadalban,gyõz és nem magasodik,gyõz és nem cifrálkodik,gyõz és nem kevélykedik,gyõz, mert gyõzni kényszeríttetik,gyõz, de sohasem erõszakoskodik.Olykor a lények már ifjan vének,ellene szegülnek az út rendjének,s ha így van: korán sírba térnek.

 

31

A legszebb hadsereg is a csapás eszköze,mindenféle gyûlöletes,az út-on járó nem él vele.A nemesnek békében balról a helye,háborúban jobbról a helye.A had a csapásnak eszköze,nem a nemesnek eszköze;ha rákényszerül, csak akkor él vele,a béke az õ ereje.Gyõz és nem kevélykedik.Aki gyõztesként elõre-nyomul,az ember-irtásnak örül;aki az ember-irtásnak örül,gyûlöletet fakaszt az ég alatt.A bõség balról tér be,a jajszó jobbról tér be.Balról a szárnyvezér,jobbról a fõvezér:temetéssel fölér.Az ember-irtássiralom, gyötrelem,gyász-szertartás a harci gyõzelem.

 

32

Az út folytonos és névtelen.Az õs-egyszerûség parányi,mégse bírja senki leigázni.Ha fejedelmek, királyok megõrzik:minden önként behódol nekik.Ég s föld összecsengne-bongna,édes harmatot hullatna,és a nép mind, nem parancsra, megnyugodna.Hol fellép a rendtartás: fellép a név;s mert már fellépett a név,ismerni kell a határokats így elkerülni a csapásokat.Az út e világban,mint hegyi patak, mély folyóba és tengerbe szakad.

 

33

Okos, aki érti az embereket;aki önmagát érti: ihletett.Hatalmas, aki másokat legyõz;aki önmagát legyõzi: erõs.Aki törekszik: nincs híján akaratnak;aki megelégszik: gazdag.Aki nem veszti természetét: hosszúéletû;aki nem veszti emlékezetét: örökéletû.

 

34

A hatalmas út szerteárad,jelen van jobbra-balra.Minden általa létezik,soha meg nem torpanva.Mûködik, de rejtve, hírt nem akarva.Mindent nevel,de nem irányít,nincsen vágya,ezért neve: kicsiny.Minden visszatér hozzája,de nem irányít,ezért neve: nagy.Sose hatalmaskodó,ezért neve: hatalmas.

 

35

Aki a nagy mintát követi,annak hódol az ég-alatti.Hozzája fordulnak, mert kárt nem okozhat,csak békét, nyugalmat,muzsikát, vigalmat,táplálékot ad a vándoroknak.Mikor az út-ról szólal,a szó ízetlen, sótlan.Aki ránéz, nem látja,aki hallgatja, nem hallja,de nem-fogyó kincs annak, ki érti.

 

36

Amit összenyomnak,kiszélesedik,amit gyengítenek,megerõsödik,amit megölnének,nem marad meddõ,aki lopna,az lesz a vesztõ.De épp ezt nem értik.A gyenge legyõzi az erõset, a lágy a keményet.A hal megfúl, ha elhagyja a mélyet.Az állam éles fegyvereitne villogtassák a népnek.

 

37

Az út örök és tétlen,mégis mindent végbevisz észrevétlen.Ha fejedelmek, királyok megõrzik,minden magától rendezõdik.Ha kapálóznak és intéznek,letöri õket a titkos természet.Vágytalan a titkos természet,s a vágy hiánya: béke,az ég alatt a rend teljessége.

 

 

 

AZ ERÉNY

 

38

A nagy erény nem jótékonykodik,ezért jó.A kis erény jótékonykodik,ezért nem jó.A nagy erény cselekszik,nem-cselekvéssel cselekszik.A kis erény sürög,erõvel cselekszik.A szeretet cselekszik,eredményes, ha nem cselekszik.Az erkölcs sürög,erõvel cselekszik.A tisztelet cselekszik,s mert nem viszonozzák,kényszerít a tiszteletre.

Ezért:az út ha elvész, itt az erény,az erény ha elvész, itt a szeretet,a szeretet ha elvész, itt az erkölcs,az erkölcs ha elvész, itt a tisztelet.A tiszteleta hûség és bizalom hiánya,a zûrzavar kezdete.A külsõ tudásaz út virága,a belsõ tudatlanság kezdete.Ezért az igaz embera valódit akarja és nem a látszót,a gyümöcsöt akarja és nem a virágot,a közelit akarja és nem a távolit.

 

39

Íme az õs-egységben létezõk:az ég az egység által makulátlan,a föld az egység által rendületlen,a szellem az egység által finom,a völgy az egység által virágzó.Minden az egységgel született,a vezér, a királyvele a világ példája lett:az egység éltet mindeneket.Ha ködös az ég: eltûnik;ha inog a föld: elhasad;ha durva a szellem: elkallódik;ha meddõ a völgy: sivatag.Ha nem születnek, akkor elenyésznek;a vezéreket és királyokatledöntik, ha nem példaképek.A néptömeg a nagyok alapja,az alacsony a magas alapja.

Ezértaz önjelölt vezérek és királyokhelyükön nem szilárdak.Nem nézik, hogy a sokaság a nagyok alapja,vesztüket az okozza.Ha szétszedik a fényes fogatot: belõle semmi sincs.Ne légy értékes, mint a jade-kincs,légy egyszerû, mint a kavics.

 

40

Ellentétesség az út mozgása,engedés az út tulajdonsága.Az ég alatt minden a létbõl fakads a lét a nemlétbõl fakad.

 

41

Ha bölcs hall az út-ról,megragadja és megõrzi;ha tudós hall az út-ról,megtartja, majd elveszíti;ha okos hall az út-ról,nem gyõz nevetni;és nem errõl az út-ról esik szó,ha tán megérti.

A régi vers ezért mondja:"A fényes út sötétnek látszik,az út-on járó eltûnni látszik,az egyenes út tévútnak látszik,a magas erény szakadéknak látszik,a nagy tisztaság szégyennek látszik,a hatalmas erény kevésnek látszik,a növekvõ erény lopásnak látszik,a szín-igazság hiánynak látszik.A végtelen négyszögnek egy szöglete sincsen,a végtelen edény készen soha sincsen,a végtelen zengésnek hangja nincsen,a végtelen képnek formája nincsen."Az út rejtett és neve nincsen.Egyedül az útvezet és célba fut.

 

42

Az út szülte az egyet,az egy a kettõt,a kettõ a hármat,a három valamennyi létezõt,mind tartalmazza a hímet és a nõt,s a láthatatlan lehelet egybeolvasztja ezeket.S e világban megvetikaz önmagát-felemelõt,az önjelölt királyt, vezetõt.Nézd valamennyi létezõt:egyszer gyengül, máskor erõsül,egyszer erõsül, máskor gyengül.Így látják,én is így látom:"A zsarnokok nem holtukkal pusztulnak el."Ez a legfõbb tanításom.

 

43

Az ég alatt a leggyengébbekátfúrják, ami legkeményebb:mindenben fészke van a nemlétnek,ereje a nem-cselekvésnek.Szó nélküli tanítássals a nem-cselekvés hatalmávalmi sem mérkõzhet e világban.

 

44

Rang, vagy élet: melyik fõbb?Kincs, vagy élet: melyik több?Szerzés, vagy vesztés: melyik túlélhetõbb?Aki sokat szerzett, sokat vesztett;aki sokat gyûjt, több kárt szenved.Aki megelégszik, kudarc nem éri,aki megtorpan, veszély nem éri,a maradandóságot éli.

 

45

A tökéletes: akár a tökéletlen.Mûködése véghetetlen.A teljesség: akár az üresség.Mûködése mérhetetlen.Az egyenes, mint a görbe,a szellemes, mint a dõre,az ékes szó, mint a dadogó.A mozgás a fagyot legyõzi,a nyugvás a hevet legyõzi,a béke a rendet megõrzi.

 

46

Mikor az ég alatt létezik az út:a lovak megtrágyázzák a földet;mikor az ég alatt hiányzik az út:a mezõn harci mének legelnek.Nincs nagyobb csapás,mint az eleget nem ismerni,se nagyobb veszély,mint szerzésre törekedni.

Ezért:aki az eléggel megelégül,elégedettnek kell nevezni.

 

47

Nem lép ki az ajtónés világot megismer,nem néz ki az ablakonés égi út-at megismer;mennél messzebb megy,annál kevesebbet ismer;

ezért a bölcsnem jár, hanem megismer,nem néz, hanem megnevez,nem cselekszik, hanem végbevisz.

 

48

A tanuló gyarapszik naponta;az út-on járó csökken naponta.Csökkenés, tovább-csökkenés:eredménye a nem-cselekvés.Mindent végbevisz a nem-cselekvés.A világot tétlen tartja kézben.Aki tevékeny,a világot nem tartja kézben.

 

49

A bölcsnek nincs önnön szíve.Szíve a nép valahány szíve.Jó a jókhozés jó a gonoszokhoz:ez az erény jósága.Hisz az igazaknakés hisz a hazugoknak:ez az erény bizalma.A bölcs az ég alatt békében lakik,megjegyzi az emberek mondásait,s úgy nézi a népet, mint gyermekeit.

 

50

Megszületnek és elpusztulnak.Az élet felé megy tíz közül három,a halál felé megy tíz közül három,és meghal tettei miattmegint tíz közül három.

Miért?Mert nem lesznek úrrá az élet-vágyon.Aki úrrá lesz az élet-vágyon,orrszarvútól, tigristõl nem fél,sem harcban a fegyveres katonától.Az orrszarvú nem döfi beléje szarvát,a tigris nem vágja beléje karmát,nem sebzi meg a katona kardja.Miért?Mert a halálnak nincs rajta hatalma.

 

51

Az út szül,az erény táplál,a lény alakot-ölt,az alak beteljesít.

Ezért mindenbecsüli az út-at és az erény-t.Az út méltó a tiszteletre,az erény méltó a szeretetre,mert nem osztanak parancsot,s mennek természetes rendet követve.Az út szül,az erény táplál,dajkál, nevel,csiszol, érlel,ápol, õriz.Alkot, de nem birtokol,teremt, de nem kérkedik,mindennél öregebb, mégsem oszt parancsot:legmélyebb jónak méltán nevezik.

 

52

Az ég alatt mindennek eredeteaz ég-alattiak anyja.Aki eléri az anyát,megismeri a gyermekeit;s ha megismeri a gyermekeit,újra említi az anyát.Élete végéig nem éri veszély.Aki betömi oduját,bezárja kapuját:élete végéig nyûg nélkül él.De ha kinyitja kapuját,magára-veszi minden baját:élete végéig gondban él.Aki a parányit meglátja: éles-szemû;aki gyengeségét megõrzi; hatalmas-életû.Aki tiszta fény,s a világossághoz folyton visszatér,nem éri veszély:az állandóságban él.

 

53

Ha van igaz tudásom:a nagy utat járom,s csak attól félek, hogy letérek.A nagy út sima,de az embereket vonzzák az ösvények.Ha pompás a palota:a szántóföldek begyepesülnek,a magtárak kiürülnek.Dísz-köntösben járnak,éles kardokat hordoznak,étellel-itallal be nem telnek,fölösleges javakat halmoznak:rablás, dicsekvés a neve.Nem ez az út-nak szelleme.

 

54

A talpraesettet fel nem borítják,a jól fogodzót le nem taszítják.Fiak, unokák áldoznak neki.Aki az út-at fejleszti magában,abban valódi az erény;aki fejleszti a családban,abban bõséges az erény;aki fejleszti a falujában,abban kiváló az erény;aki fejleszti az országban,abban virágzó az erény;aki fejleszti az ég alatt,abban teljes az erény.Magunkban megismerjük a többit,egy családban a többit,egy faluban a többit,egy országban a többit,az ég alatt a többit.Honnan ismerem én az ég-alattit?A kevés által valamennyit.

 

55

Aki a nagy erény-t magában hordja,akár az újszülött gyerek.Mérges rovar, kígyó nem csípi meg,nem támadnak rá a vadállatok,nem ragadják el a sasok.Csontja gyenge, izma lágy,fogása mégis szilárd;nem ismeri hím s nõ egyesülését,mégis életet ad,mert tiszta teljesen;kiált s be nem reked,mert összhangzó tökéletesen.Az összhang tudása: állandóság.Az állandóság tudása: világosság.Az élet gazdagítása: vigasság.A szellem feszülése a szívben: makacsság.Olykor a lények már ifjan vének:ellene szegülnek az út rendjének,s ha így van: korán sírba térnek.

 

56

A tudó nem beszél,a nem-tudó beszél.Aki betömi oduját,bezárja kapuját,élét tompítja,görcseit oldja,fényét fakítja,elvegyül porba:el a rejtettel azonosulva.Nem rokonítható,nem ócsárolható,nem jutalmazható,nem károsítható,nem magasítható,nem alacsonyítható,csupán becsülnivaló.

 

57

Egyenesség vezérli az országot,csak a háboru kíván ravaszságot.Tétlenség hódítja meg a világot.

Mindezt honnan tudom?Íme:"Mikor az országban sok a hívság,szaporodnak a nyomorúságok;mikor a népnek fegyvere éles,sokasodnak a lázadások;mikor sok az ügyes mester,gyarapodnak a ritkaságok;mikor sok a parancs, a törvény,sûrûsödnek a tolvajok, betyárok."Ezért így szól a bölcs:"Ha nem cselekszem, megnyugszik a nép,ha békés vagyok, megjavul a nép,ha nem háborgok, gazdagszik a nép,ha igényem nincsen, egyszerû a nép."

 

58

Mikor nyugalmas a kormányzat:egyszerû a nép, nem lázad.Mikor tevékeny a kormányzat:a népre nyomorúság támad.Bajból szerencse így fakadés a szerencsébõl gyalázat:ki ismeri, hol a határ?Jönnek és mennek, meg nem állnak.Az egyenesség ravaszságba átcsap,a jó váratlan rosszra válhat:az ember tévelyeg és mily régóta már!

Ezért a bölcsegyenes és mást meg nem rövidít,önzetlen és mást meg nem károsít,igaz és semmit meg nem hamisít,fény, de nem vakít.

 

59

Az emberek kormányzására s az ég szolgálatáralegfõbb: a mérték.Csakis a mérték,melyhez korán kell kelni.Amit korán kell gondozni: ez az erény gazdagsága.A gazdag erény gyõzhetetlen,s a gyõzhetetlennek gátja nincsen.Ha gátja nincsen: uralkodni tud.Az uralkodás anyja megmaradni tud.Így nevezik:mély, erõs gyökér,örök, igaz út.

 

60

Nagy birodalom vezetése,mint apró halakból eledel sütése.Míg az út-on járnak az emberek,nem mûvelnek csodát a szellemek.S ha nem mûvelnek csodát a szellemek,nem háborítódnak az emberek.S ha szellemektõl nem jön ártalom,a fejedelemtõl sem ér bántalom:mikor ezek ketten veszteg maradnak,erényeik összefonódnak.

 

61

Nagy birodalom: síksági folyam,a középsõ az ég alatt,nõsténye az ég-alattinak.A nõ békével gyõzi le a hímet,békésen alája-gubbad.A nagy birodalom gubbadjon a kisebbik alá,így szerezzen bizalmat;a kis országok alacsonyabbak,így szereznek bizalmat.Vagy a legubbadás szerezzen bizalmat,vagy hogy alacsonyabbak.A nagy birodalom mást se kívánjon:egyesítsen és tápláljon;a kis ország mást se kívánjon:csatlakozzék és szolgáljon.Teljék be mindkettõ rendeltetése:a nagy gubbadjon a kicsinyek elébe.

 

62

Az út mindenek legmélyebb alapja,jók hatalma,bûnösök oltalma.Nyájas szóból kel a tisztelet,jó példa megnyeri az embereket.A bûnös az emberek közülmért kivetett?Hisz miatta trónol a Menny Fia,érte buzgólkodik a Három Öreg.Hiába hordanak drágakövekets hajtanak négylovas dísz-szekeret:inkább nyugton az út-at követnék.Hajdanábanaz út-at mért követték?

Mertakkor az út-at el nem tévesztették,a bûnöket megbocsátották.Az ég alatt ez a tisztesség.

 

63

Tégy tett nélkül,intézz intézkedés nélkül,ízesíts íz nélkül.A nagy: csupa kicsiny; a sok: csupa kevés.Gyûlöletre feleljen megbecsülés.A nehéz legyõzése könnyûvel indul.A nagy megtevése kicsinnyel indul.A nehézség az ég alatta könnyûn alapszik,s a nagyság az ég alatta kicsinybõl gyarapszik.

Ezért a bölcsnem cselekszik nagyot,így teljesít nagyot.Nem érdemelsz bizalmat,ha túl-sokat ígérsz.Ahol sok a könnyû,ott sok a nehéz.Ezért a bölcsnem kerüli a dolgok nehezét,az erõlködés mégse veti szét.

 

64

A nyugvót megõrizni könnyû,a keletkezõt formálni könnyû,a gyengét összetörni könnyû,a kicsinyeket szétszórni könnyû,a leendõvel kezdeni könnyû,békében rendet tartani könnyû.Terebélyes fahajszál-gyökérbõl fejlõdik,kilenc-emeletes toronykupac földbõl emelõdik,ezer-mérföldes utazásegyetlen lépéssel kezdõdik.A cselekvõ elbukik,a szorongató veszít.

Ezért a bölcsnem cselekszik és nem bukik,nem szorongat és nem veszít.Aki nagy-hamar eredményt akar,övé a kudarc;de aki elõre gondol a végére,nem éri kudarc.Ezért a bölcsvágyik a vágytalanságra,nem sóvárog ritkaságra,csak a tudatlantól tanul,csak közös út-on vonul,a természetes rendet követis erõszakkal meg nem töri.

 

65

Hajdan, akik az úton jártak,nem adtak tudást a népnek,ápolták az együgyûséget.Nehéz vezetni a népet,ha már az együgyûségbõl kilépett.

Ezértaz ország tudással kormányzása:az ország kirablása;együgyûséggel kormányzása:az ország boldogsága.Aki e két szabályt ismeri: példás.Aki ismeri a példát:legmélyebben erényes.Az erény messzi, mély,s mindennel ellentétes.A nagy elégedettség általa él.

 

66

A folyam s a tengerminden völgyi patak királya;mert alacsonyabb az ágya,ezért minden völgyi patak királya.

Ezért a bölcs,ha a nép felett akar állni,a népnél lejjebb álljon;ha a nép elõtt akar járni,az egész nép mögött járjon.Ezért a bölcsfelül áll, de terhét nem nyögik,elöl jár, de mégse gyûlölik.Ezértaz ég-alattiakfelemelik örömmel;nem küzd,ezáltal gyõzhetetlen.

 

67

Nagy az én utam, tudja egész világ, s nem apad soha:mert végtelen,azért nem apad soha.Hogyha fogyna,az idõben már elfogyott volna.Három kincsemhez ragaszkodom:elsõ a szeretet,második a mérték,harmadik a tartózkodás.Szeretek, ezért bátor vagyok,mérték által hatalmas vagyok,visszavonulok, hát vezetõ vagyok.

Manapságszeretet nélkül merészkednek,mérték nélkül vezérkednek,tartózkodás nélkül hatalmaskodnak:ezért elpusztulnak.Aki tapintattal vezet hadat,gyõzelmet arat;a szeretettel védekezõ legyõzhetetlen.A természet fegyverezis a szeretet védelmezi.

 

68

A jó hadvezér nem harcias,a jó harcos nem haragos,a gyõzni-tudó nem támad,a vezetni-tudó alázatos:ez a nem-küzdõ erény,az irányító erõ,a természet szolgálata,az õsi vezetõ.

 

69

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:"Mint a vendég, nem mint a gazda:nem vonulok hüvelyknyit elõre,inkább egy lábnyit vissza."Ez a tétlen cselekvés,az erõszak nélküli siker,az ellenség nélküli háború,a fegyvertelen gyõzelem.Harcban az ellenség ócsárlásamegsérti az út-at;ha két hadsereg összecsap,a kiméletesebb gyõzelmet arat.

 

70

Szavamat megérteni könnyû,és megfogadni könnyû.Mégse bírják megérteni,se megfogadni.A szavaknak õsapjuk van,a tetteknek királyuk van:ezt nem értik az emberek,és engem ezért nem értenek.Ha vannak, kik megértenek:ez az én gazdagságom.

Ezért a bölcsdrágakövet hord darócruhában.

 

71

Tudni a nem-tudást, ez a legbölcsebb.Aki nem tudja nem-tudását, szenved.Aki megszabadul a szenvedéstõl,nem szenved.A bölcs nem szenved,mert megszabadult a szenvedéstõl,ezért nem szenved.

 

72

Ha a nép nem fél a hatalomtól,a hatalom akkor tökéletes.Ne szorítsátok ki hajlékaiból,ne rontsátok meg az életét.Ha nem nyomjátok el a népet,nem fog megvetni titeket.

Ezért a bölcsismeri magát, de nem ismerteti,szereti magát, de nem szeretteti,neki nem a távoli kell, hanem a közeli.

 

73

A bátor vakmerõ halála gyászos,a bátor nem-merõ élni tud.Kétfajta bátorság:egyik hasznos, másik káros.Amazt a természet mert nem szívleli,ki bírja megérteni?A bölcsnek is homályos.Az égi útnem harcol, mégis gyõzni tud,nem szól, mégis válaszol,nem hív, mégis sereget gyûjt,tétlen, mégis irányít.A természet hálója hatalmas:bár ritka-szövésû, rajt át nem hatolhatsz.

 

74

Ha a nép nem fél a haláltól,ki rémíthetné a halállal?Aki akarja, hogy a nép rettegjen a haláltól,s azt hiszi, ez a jó:megfogni, megölni való.Ki mer?A halált örök erõ intézi,s aki a gyilkolást helyette végzi,mintha elfoglalná az ácsmester helyét:aki az ácsmester helyett hasogat,gyakran megsebzi kezét.

 

75

Miért éhezik a nép?Mert az urak adóval nyomják,azért éhezik a nép.

Miért makacskodik a nép?Mert az urak folyvást tevékenyek,azért makacskodik a nép.

Miért hullik-pusztul a nép?Mert az urak az élethez ragadnak,azért hullik-pusztul a nép.

Aki nem becsüli saját életét,valóban az becsüli életét.

 

76

A csecsemõ: puha, gyenge,a haldokló: kemény, erõs.A sarjadzó fû és fa: lágy, erõtlen,a korhadó: szívós, erõs.A kemény és erõs: pusztuló,a puha és gyenge: fakadó.Elvesz a fényes hadsereg.A felnõtt fatörzs megreped.A kemény, erõs: alámerül,a puha, gyenge: felülkerül.

 

77

Az égi út,mint az íj kifeszített íve,a magasat lenyomja,az alacsonyat felvonja,a fölöslegeset elveszi,a szükségeset megadja.Az égi úta fölöslegeset elveszi,a szükségeset megadja;nem így az emberi ösvény:a szükségeset elveszi,a fölöslegeset növeli.Ki bírná a fölöslegeset a világba önteni?Aki az út-at ismeri.

Ezért a bölcsalkot, de mûvét nem birtokolja,cselekszik, de nem ragaszkodik,bölcsességét nem fitogtatja.

 

78

Nincs lágyabb, mint a víz,mégis a köveket kivájja:nincs különb nála.A gyenge legyõzi az erõset,a lágy a keményet:az ég alatt mindenki tudja,még sincs, aki valóban felfogja.

Ezért a bölcs azt mondja:"Aki az ország szégyenét veszi magára,az lesz az ország királya;aki az ország nyomorát veszi magára,az lesz a világ királya."Az igaz szó: mint önmaga fonákja.

 

79

Mikor a harag elapad,emléke mégis megmarad.Csak a töretlen béke jó.

Ezért a bölcsmegesküszik,hogy sohasem vádaskodik.Az erényesek az esküt tartják,az erénytelenek sutba dobják.Az égi út-nak nincs sógora-komája,mindig a jámborokat szolgálja.

 

80

Legyen az ország kicsiny, s a nép kevés;bármily sok szerszám volna,ne éljenek vele;az emberek halálukigne bolyongjanak messzire;ha volnának hajók, kocsik,senki se utazzék;ha volnának vértek, kardok,senki se hadakozzék;írás helyett az emberekfûcsomókat kötözzenek;legyen édes az ételük,legyen ékes a ruhájuk,legyen békés a lakásuk,legyen boldog a szokásuk;és ha átlátnak a szomszéd országba,és áthallatszika kakasok kukorékolása, a kutyák ugatása:úgy érjék el a vénséget, halált,hogy sose jártak odaát.

 

81

Nem szép az õszinte szó,nem õszinte a szép szó.Nem ékes-szavú a jó,az ékes-szavú nem jó.A tudó nem beszél,a nem-tudó beszél.A bölcs nem gyûjt,mindent az emberekért teszés neki is jut;mindent az embereknek adés neki is jut.A természet út-jasegít, nem sarcol.A bölcs ember út-jahasznál, nem harcol.